A legutóbbi alkalommal a Húsvéti hagyományokkal kapcsolatos feladat volt számotokra. Ezt még most is folytatnánk, csak most mindenki a saját családjában élő szokásokról kellene, hogy beszéljen, arról, hogy ki hogyan készül az ünnepre, mit szoktatok sütni-főzni, mi az amiben Te is kiveszed a részedet. Arra kérlek benneteket, hogy segítsetek be az otthoni készülődésbe, és majd ha személyesen találkozunk, elmesélitek, kinek hogy telt az ünnep.
Mindenkinek nagyon kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánok!
A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását
ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte,
pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanúsították, hogy
forradalmat indíthatott volna a tanításaival és hogy ő akart lenni a király.
Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a
kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papírt, amin ez állt: I.N.R.I. – Iesus
Nazarensis, Rex Iudeae.
Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya.
Názáreti Jézus
Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás
szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és
egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és
olyankor a tízparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanítványai
csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott…!? Üres volt a
gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: “Nincs már itt,
mert feltámadt!”
Húsvét jelképei
Húsvét dátuma évről évre változik. Akkor
vajon hogyan tudják, mikor kell ünnepelni? Pedig ezt te magad is kiszámolhatod
úgy, hogy megfigyeled mikor van az első telihold március 21 után és
akkor az utána következő első vasárnap lesz a Húsvét. Azért tudják,
hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach
első napján tartóztatták le Jézust. Az úgynevezett Utolsó Vacsora
alkalmával (ismered-e a híres festményt?) Jézus és a tanítványai a Peszach
előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül
sütött kenyeret (maceszt) és megitták az előírt több pohár bort. Nagyon sok
nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha (görög, orosz), Pascua
(spanyol), Páscoa (portugál), Pasqua (olasz), Paque (francia), Pĺsk
(svéd), Pĺske (norvég), Paste(román).
Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve
ragadt a húsvétra: Oster(német), Easter(angol). Az istennőt
szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra
húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a
világon mindenhol.
Húsvéti hímes
tojások
De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem
keresztények is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a
tavaszt, a természet felújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel
az a termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a
tojások színezése, a “piros”, vagy “hímes” tojás, már az ősi Babilonban is
csinálták. Később az egyiptomi templomokat is kidíszítették velük
tavasszal. Ma a legmesteribben díszített tojásokat az ukránok készítik.